Tarisznyámban madárlátta kenyeret hoztam,
Utam száz ösvényen vezet.
Gyermekkorom kincse szívemben,
Nem múlik az emlékezet.
Apám is hazahozta nekünk
Maradék madárlátta kenyerét,
Morzsákra osztotta szét
Köztünk szíve szeretetét.
Még most is látom asztalunkat,
Hogy vettük örömmel körül.
Hálaimát mondtunk szépen,
Madárlátta kenyérnek mindenki örült.
S életem hosszú útjain
Tarisznyámban volt mindíg
Madárlátta kenyér,
Nem feledem soha a kenyér ünnepén.
Keresztet vetek az új kenyérre,
Megköszönve, hogy Isten megadta nekünk.
Unokáinknak is továbbadva
A madárlátta kenyerünk.