Itt vagy velem minden éjszakán,
hozzád bújok, ha úgy érzem, bánt a világ,
ha fáj minden porcikám!
Megvigasztal az ölelő két karod,
az ajkamra adott mézédes csókod,
a puha érintésed,
a forró szerelmed!
Itt vagy velem, hisz úgy vágyom rád,
a jó Isten téged megáld,
minden percem egy véget nem érő sóhajtás,
egy fájó álmodás,
hisz tudom, ez a végállomás!
Mi nem tudjuk, mit ró még ránk az élet,
de nekem boldogság látni téged,
ha két szemed rám ragyog,
én a mennyekben vagyok!
Nélküled sötét a világ,
elveszik a boldoság!
Maradj velem,
kellesz nekem!
Szeretlek, kedvesem!

2026. június 16.

TM