Mi a költészet, ki tudná megmondani?
Szó-tenger, és benne a költő álmai?
Siránkozás, néhány könyörgő szó csupán,
Mely’ vágyóan tekint egy szebb jövő után?

Esküvés, árulás, lázító nagy szavak,
Amelyek romba dőlt eszmékkel játszanak?
Szent-beszéd, amely a pusztába így kiált:
Várnak rád, menj, ne félj… kit eddig semmi várt?

Pokol vagy mennyország, valóság, varázslat?
Megnyugvást az ember sorain találhat?
Éltető, pusztító, bölcső vagy sír-verem?
Eltévedt szó csupán végtelen tengeren?

Talán egy álmodás, talán egy ébredés,
Talán egy gondolat, mely’ néha tévedés?
Mi hát a költészet? Megmondom, semmi az:
Kis patak, mely’ táplál nagy óceánokat!

Rácz Endre ©

2015 09. 13. Szerep