Tavasz van, szeretetre,szépre ,jóra vágy
Zölddel a rét, virágzik az ág
Virágról virágra zümmög a méh
Ragyog a nap, tiszta kék az ég
S a nap bújócskát játszik kis fellegekkel
A természet színes ruhában ünnepel
Nyílnak az ibolyák, a tarka virágok
A bárányoknak ugráló jó a kedve
De elhallgatnak, mert nem értik
Mi történt ,gonosz ült a világra?
Mikor hófelhő terül a napsugárra
Mikor a böjti szelek az ablakokat rázza
Mikor az orkántól földig hajolnak a fák
Hóförgeteg zúdul a tájra
S megdörren az ég nagy haragjában
S a mennyboltot villám cifrázza
A bárányok elhallgatnak, rossz jelet látva
S hó zivatar zúdul a kinyílt virágra
Az Isten haragszik az ember fiára
Mert Jézus felvánszorgott értünk a Golgotára
Életét adta az ember megváltására
Minden szenvedése hiába
Mert az ember hálátlan pára
Pénz éhségének, gonoszságának nincs határa
Háborút zúdít a világra
Szenved ég és földet gyalázza
Húsvét van, s felfordult világ
Szeretetért, békéért mondjuk el imánk
Mosonmagyaróvár.2O15.O4.O3
/nagypéntek/