Mikor a csillagok ragyognak az égen,
Mikor a szél nyargal a falevéllel,
Vele küldöm üzenetem neked.
Mikor a felhő hullajtja cseppjét,
Hulló eső könnyes arcod mossa meg.

Mikor ragyog a nap az égen,
Sugarait küldöm, öleljenek meg szépen.
Mikor téli hidegben hull a hó,
Ölelésem küldöm, mely forró,
S ha fagyos zúzmara üli meg az ágat,
Enyhe szellőt küldök, takarja be vállad.

S ha eljön az est, csillag özönével,
Csillagok közt én is ott leszek.
Azt súgom az égről, szeretlek téged,
Akkor is, ha már nem tudom átkarolni lényed.
Vigyázom álmod igaz szeretettel,
Mit álmodtál, ne felejtsd el!

Ha csillagok mind lehullnak az égről,
Kötényembe gyűjtöm őket, megtaláljalak végül,
De én fenn maradok, világít irányfényem,
Hogy egyszer még utoljára megtalálj engem.
S ha enyhe széllel pirkad a hajnal, 
Ébresztelek én is ölelő karjaimmal.

Mosonmagyaróvár, 2015.december 12.