Mikor látod a gyermek szenvedését,
Mikor nem jut neki kenyér,
Mikor asztalán nem gőzölög az étel,
Mikor nem jut ruha, s könny ül szemén,
Akkor kéred Istent, imára kulcsolod kezed,
Akkor szívedben kinyílik a testvéri szeretet,
Akkor segíteni indulsz, s letörölni a könnyeket!

Mikor közeleg a tél, s fűtetlen a szoba,
Mikor rideg a szegény otthona,
Mikor a fájdalom csavarja érte a szíved,
Mikor elkísérnek a könnyes gyermek szemek,
Akkor elindulsz és tenni kész,
Akkor segítséget nyújtasz amerre mész,
Akkor megfogod a gyermek kinyújtott kezét.

Mikor hazádban is megtűrt vagy és idegen!
Mikor a Te fájdalmaddal nem törődik senki sem,
Mikor úgy érzed, csak megtűrt magyar vagy!
Mikor a szegénnyel oszthatod meg sorsodat,
Akkor elindulsz, hogy összefogjatok,
Akkor nem fáj, hogy mit takar a múlt,
Akkor kéz a kézben, együtt erősebb vagy,
Akkor segítesz máson, s nem hagyod magad!

Mikor hit, remény, szeretet tölti el szobád,
Mikor eljutsz oda, ahol mindenki vár,
Mikor a hálás gyermek szemek követnek,
Mikor a kevésből is adsz az embereknek,
Akkor öröm, boldogság, melegség üli meg szívedet,
Akkor megköszönöd hálásan Istennek,
Akkor összeteszed hálásan két kezed,
Uram, köszönöm, hogy segítettél, és én
másoknak is boldogan segíthetek!

2017.11.24.Mosonmagyaróvár.