(Gréti unokámhoz)

Mikor itt voltál velem
Kacagott az ég is
Napsugár boldog táncát járta
Kivirult a rét, tavasz minden virága

Boldog röptű pillangók
Szálltak, táncoltak el felettünk
Örült, vidám a lelkünk
Mi egymásra leltünk!

Mikor itt voltál velem
Drága, kicsi, kis unokám
Virágok s kék szemed ragyogtak rám
Nem volt ily boldogság a világon tán?

Körülöttünk száz pillangó szállt
Felhőtlen égbolt ragyogott ránk
Tavasz volt, s a réten millió virág
Nem feledem soha, arcod mosolyát

S elmentél, most hideg van és tél
Szomorú szívem csak remél,
Hogy tavasszal ismét találkozunk
S öleljük egymást, együtt kacagunk.

Mosonmagyaróvár.2021.02.18.