Annyira jól esnek
azok a szép szavak,
amelyek oly rég várt
ajkaidról hangzanak.

Igen kedves legalább Te
aki iszod falod szavaimat,
mindazt amit eddig írtam
érted titkolt vágyaimat.

Kérded hol voltak régen
gondolatok ezek a szavak,
hidd el mindig bennem éltek
csak zárak eddig nem nyíltak.

Fölszállt a titkok ködburka
meg nyíltak ajtók ablakok,
kitágult a nagyvilág szava
szabadon nyílt szívvel futok.

Bilincsek láncok törtek
a lelkem is fel szabadult,
átszakadt most minden gát
nem tűrök több vazult.

Így értem most hozzád
nyitottam lelkem kapuját,
szívemet kezedbe adtam
vele szavaim minden kulcsát.

Varga István Barcs. 2017.04.216.