6. ének.

Városunkban lesz majd egy park,
pódiummal, ott felléphet a kvark,
hallgatói lesznek fák, a bokrok,
vagy a rólad sosem készült márványszobrok.

Vagy ott lesznek, a fül nélküli emberek,
sötét szemüveggel, néma tanítómesterek,
forgatag zaja elnyomja hangodat,
kik ítélik alkotásodat, szavadat.

Majd lesz egy főszobor, három majommal,
kik szemet, fület, szád fognak mancsokkal,
majd jönnek az úttörők, fújják a harsonát,
régi koroknak szomorú himnuszát.

Hál Istenek, kipattant fénnyel a reggel,
lázálmot feledtem, pálinka cseppekkel,
GÁRDA a KISZ is panteonba költözött,
míg az élet tizedelt a munkásőrök között.