Veszni hagytuk túlerővel szemben,
Hiába védtük hazánk földjét vérrel.
Megvédtük a nyugatot,
Nekünk veszedelem, nekik béke jutott.
Azóta is jött háború a magyarra,
Darabolják földjét idegen hordák.
Nemzetét szétválasztják,
De hitét nem adja!
Négyszázkilencven év hosszú idő,
Nemzet él, s van még jövő!
De nyugalmat csak akkor arathat,
Ha egy a szó, s egy az akarat!
Történelem megint ismétlődik,
Idegen nép döngeti déli határaink!
Nem segít már csak az összefogás,
Egységre szólít hazánk, nem más.
Emlékezzünk fájó százötven évre!
Mikor a magyar rabigát nyögte,
Mikor a hold ragyogott a mecseten,
S magyarnak nem volt kegyelem.
Emlékezzünk, s nem feledve,
Magyart harcában senki nem segítette.
Csatákban hiába harcoltak hős fiai,
Szenvedés és a küzdelem maradt neki.
Mosonmagyaróvár, 2026. augusztus 29.
(2016. augusztus 29. - 490 éves évfordulóra.)
(500 éve történt, az ország 3 részre szakadása)
TM
