Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

A molófejnél

Mezei István
Mezei István képe

 

Áttetsző a víz, sodródik a sárga nád,
a bánat úszik rajta, nem a dinnyehéj,
de még langyosak a nyárban az éjszakák,
tudom, a tó hol nyel el mélyen, hol sekély.
Keszthely mögött, távol a megfáradt Nap már
a holnapra készül, valamit álmodik,
a jövő sovány, de még éhesen rám vár,
a múltamról kotyog egy ladik valamit.
Felsóhajt bennem a sok néma évtized,
könnyfátyol mögött halvány, ködös a partom,
kapott sorsomért most szép szóval fizetek,
mert én az ígéretem mindig megtartom.
Immáron egyedül, magamra maradtam,
társtalan ízlelem, iszok nem kért csodát,
néha megremeg a szám, reszket az ajkam,
hogy én még most is itt, és ők már odaát.
A fény csak bujkál a foszló emlékekben,
fátyolos képek, halk hangok, nevetések,
egy kőhalmon ülünk én és tán az Isten,
a mindenség közömbös, néma és süket.
A hosszú móló, mint a sorsok fejfája,
mit ér emberek nélkül megnyúlt életem,
majd visszasétálok a szürkék partjára,
napjaim maradék értelmét keresem.
Csak tört- nád sodródik felém, nem dinnyehéj,
mondatokat keresek sután, tétován,
az én fájdalmam is feneketlenül mély
a mólófejnél egy fonyódi éjszakán.

 

 

Rovatok: 
Vers