Hallgattam a dalt, zongorista játszotta
Szállt az egekig a dal, s szép hangja
Lélek dallamát szívből játszotta
Hol magas, hol mély hangokat adta
A zongora hangját a zongorista kicsalogatta
Boldog volt, aki a zenét hallhatta
Mert megérti e dalt minden ember
Kinek szíve egy ütemre szólít, ver
Nem baj,ha más nyelven beszél.
Elmúltak az évek, az idő elszaladt felettük
Öreg zongoristát, zongorát már feledtük
Hiába száll egekig a dal, fel magasan
Őszül a zongorista, zongora lába roggyan
Más hangszer kell már a világnak
Zongorát felejtik , más hangok járnak
Mint kertek öreg fáit, lassan kivágják
Nem dalolja már rajtuk madár sem víg dalát
Zongorázz még zongorista, játszd el a nótádat
Ne ülje szívedet örökre a bánat
Zenéd szóljon fel Istenhez az égbe
Adj hálát az életért, így menj Isten elébe.
2018.01.11. Mosonmagyaróvár.
