Könnyezik a Szűzanya szobra,
Némán hullik könnye.
Jelként üzen nekünk,
Értünk aggódik, fáj a szíve...
Értünk magyarokért?
Vagy veszélyben Európáért?
Az egész kereszténységért?
Nincs, ki könnyét letörölje.
Könnyezik a Szűzanya,
Hullik egyre könnye.
Nincs, ki vigasztalja,
Nincs, ki letörölje.
Vigyázzunk hazánkra, az intő jelre,
Vigyázzunk a vándorló seregre.
Szülőhazánkat legyen, ki védje,
Ne engedjük, hogy a gonosz ellepje.
Hitünkre vigyázzunk, az is veszélyben.
Szűzanya siratja, elveszik hű népe.
Hullik az őszi levél, le a földre,
Könnyezik a Szűzanya,
Könnyét nincs, ki letörölje!
Mosonmagyaróvár, 2017. október 10.
TM