Nagy senki vagyok, a senkik között,
de mindig volt, ki pofámba öklözött,
vagy gúnyosan szemembe röhögött,
olykor csúfondárosan röfögött.

Ó, hogy kitalálták a csodás mesét,
Alibabát és negyven segédjét,
mind sorba állították a negyvenet,
hogy döntsék romba minden tervemet.

Lám ott vannak a kiválasztottak,
a szopatók a nagyon-nagy okosak,
hát el kellett telni pár évnek,
bizony nemvaló vagyok közétek.

Nem leszek sosem Királynak bohóca,
sem koldus vagy énekes kabóca,
maradok itt, mert arany másnak terem,
maradék életem legyen bilincstelen.

-írta-Varga István-2019-Barcs.06.29.