Most ringó mosolyú tűznyelvek ölelnek,
az életvillanás felhők fölé emel.
Hol virágillatú angyalok szeretnek,
az Isten most velem van, egészen közel.

Lenni e csodában magamban lázadó,
örök ifjúi lángoló hevülettel.
Ember vagyok, folyton magán gondolkodó,
csodában megbúvó óriás szemekkel.

Napvirág ring szélben, arcomhoz simuló,
szirmai felélesztik szép világomat.
Vagyok a fénnyel örökkön kacérkodó
kisgyermek, ki a teremtéssel játszogat.