Lélekharang szól a csendben,
panaszosan zúg fülemben.
Özvegy, árva sír, sikít.
Hogy bírják ki ezt a kínt?
Szerettükre sír borult.
Nem akartak háborút!

Tűzben izzó sorscsapások,
rontó bombarobbanások.
Omló házak, roncsolt tankok,
s egyre zúgnak a harangok.
Katonákra csönd borult.
Nem akarnak háborút!

Istenem, ott fenn, a mennyben,
részesítsed őket kegyben.
Sok szenvedő csak arra vár,
hogy béke legyen végre már.
Sajgó agyamba vér tolult.
Én nem akarok háborút! 

Térdre hullok most előtted,
jelet várok végre Tőled!
Vess véget a gyilkolásnak,
ott, hol a halál kaszálhat!
Mert kiknek agya elborult,
Csak az akarhat háborút!