Nem engedem,
hogy a gyűlölet karmai cibáljanak le a fákról minden aranyló falevelet,
nem engedem,
hogy gyilkos szikrát szóró drónok lepjék el felettem a csillagos eget,
nem engedem,
hogy a fű harmatára, rózsák illatára, katonacsizmák rálépjenek,
nem engedem,
hogy unokáim álmai lázálommá váljanak, őrült felnőttektől rettegjenek!

Elég volt belőletek,
hogy minden reggel háborúval fenyegettek,
hogy pusztítjátok a főldet, gyilkoljátok az embereket,
hogy a gyűlölet szítása, a félelemkeltés börtönbe zárja a lelkeket.
Elég volt belőletek!

Az ember szeretetre született,
szívében álmokat dédelget,
élni akar, egymást átölelve,
munkában is, pihenésben is,
egymás szemébe nézve,
némán dúdolni, tiszta vizet inni,
békességben élni, kacagni, táncolni,
az örömtől sírni, bánatra írt kenni,
szeretni, szeretni, szeretni.

Nem engedem a szeretetet elvenni,
a gyűlölet magvát benne elültetni.
Csak a szavaimmal tudok érte tenni,
segítsetek ti is nekem,
a szeretet győzelmében hinni.

2026. november 9.

TM