Nem hoztam vizet az Olt vizéből
Nem láttam belülről a "Szent Anna"kápolnát
Nem csónakáztam a "Gyilkos tavon"
Nem láttam búcsús sátrakat
De láttam égig érő fenyveseket
Királyhágón gyorsan vert szívem
Láttam a Maros hogy csordogál
S csillogó templom tornyokat

Nem hoztam vizet az Olt vizéből
Pedig fenn jártam a Hargitán
Sziklakövek közt csobogott a forrás
Igyekezve vájt magának utat
A hegy oldalán
S a hegy oldalon mogyoró,s szamóca tarkált
Pintyőke énekelt
Tehéncsorda a kolomposra figyelt
Az Oltnál oltotta szomját

Nem hoztam vizet az Olt vizéből
Mely kristálytisztán folydogált
Ámulva néztem a csúcsokat
S a fenyvest a Hargitán
Nem hoztam vizet az Olt vizéből
Pedig mellettem csordogált
Páfrányok és apró fenyők nőttek
Ameddig a szem,s a szív ellát

Nem hoztam vizet az Olt vizéből
Sem vad lila orchideát
EMBERSÉGET hoztam a messzeségből
Ami fogadott odaát
S a Hargitán túl a hegyek alján
Ott is élnek magyarjaink
Szépen ejtik a magyar szavat
S várják vissza Csaba királyt !
Magyar szívek összebújnak
Csak Ők tudják igazán
Szent István hite, mily hatalmas
Ő nyújt oltalmat a magyarnak

S ha még egyszer az életemben
Sorsom az Olt völgyébe vezet
Hozok magammal az Olt vizéből
S nem feledem soha a székely szeretetet
S a Hargitán zeng a
"Székely himnusz"
Megrázza a hegyeket és völgyeket,az eget !

/4.kötetem:"Keresztre feszítve" 2OO6./