Nem puhánynak való ország, ahol élek,
Hazudtak az álmok, becsaptak a fények,
Óvni kell magunkat csaló önmagunktól,
Repedt a harangunk, már a kolomp sem szól,
Nézni, hogy egy nemzet éppen temetkezik,
Utolsó százada e huszonegyedik.

Nem puhánynak való betegség, öregség,
Kánkánt járnak közben valahol a tőzsdék,
Elmenni, maradni nem puhánynak való,
Nincs már igazi, alattunk csak hintaló,
Maga ellen fordul itt minden szép szándék,
Egymást átverni a legnépszerűbb játék.

Bármerre is indulsz minden utad rögös,
 A turáni átok, a viszály örökös,
Lopott milliárdok fekete felhője,
Károgó varjúraj repít a jövőbe,
Hűség, eskük, nagy szavak, hangos hitvallás,
Siklani szeretnél, elnyel a rianás.

Nem puhánynak való, kihalt szellem falvak,
Akik még maradtak semmit sem akarnak,
Lehet, eldőlt rég a gének sunyi harca,
Elfordulok már, ha ránézek pár arcra,
A herderi jóslat hullik ránk, mint a hó,
Magyarnak maradni nem puhánynak való.

2018. 02. 02.