Kedves Zoltánok, ti vagytok a mai nap krémjei, de ne várjatok nagy hűhós köszöntőt. Mű hó sem kell, van igazi. Legyen elég, hogy gondoltam rátok. Túl sokan vagytok a világon is, ha kinézték az ablakon, máris láthatjátok süt a köd. Micsoda ajándék ugye? Nem én küldtem, a természet ajándéka. Hogy kitett magáért? Érzitek a törődést? Különleges ez a mai nap számotokra. Tudom. Érzem a zsigereimben. A Női megérzéseknek különösen ma nincs párja. Ennek a napnak meg amúgysem. Szóval ünnepeljétek meg minden percét. Arra való tekintettel meg pláne, hogy holnapra elmúlik. ;-) Szeretlek benneteket: Andi