1944. január 22-én születtem a Somogy megyei Tabon. Már gyermekkoromban megszerettem a verseket, édesapám sok verset tudott és én boldogan hallgattam.
 1951-ben, az évzárón mondtam közönség előtt az első verset, az Anyám tyúkját. Aztán minden alkalommal engem kértek fel az osztályból a versmondásra. 1958-ban elköltöztünk Tabról, így a nyolcadik osztályt már Som nevű településen fejeztem be. 1963. óta írok, a középiskolában a magyar tanárom figyelt fel rám és ő bíztatott az írásra.
  Sokszor elmondta, hogy az írást nem szabad abbahagynod,  sok siker vár még rád! 1968-ban a falu fiataljaival színjátszó csoportot alakítottunk majd a farsangon, falunapon, és szilveszterkor elő is adtuk. (Még abban az évben a kaposvári Csiky Gergely Színháztól jöttek megnézni az egyik előadásunkat, mint tehetségkutatók.
   Odajöttek hozzám, felírták az adataimat, hogy segédszínésznek felírnak a jelentkezési lapra, és majd értesítenek, hogy mikor kell mennem. Sajnos nem sikerült a kevés jelentkező miatt, ezt az értesítést küldték.) A darabokat először a falu pedagógusa, majd két évvel később én írtam, - Tabi Proksa János néven - rendeztem és játszottam is. 1973-ig vettem részt az amatőr színjátszásban, házasságkötésemig.  
   Lett egy gyönyörű kislányunk. Elkerültem Nyíregyházára, ahol a vakok szövetségében is tovább folytattam az írást és az amatőr színjátszást, valamint a szavalást. 1977. karácsonya óta vagyok látássérült, de a család és az irodalom szeretete teljessé tették életemet! Képes lettem mindent eltemetni, ami akkor kilátástalannak látszott.) 1991-ben megnyertem az országos szavalóversenyt. 1997. és 2001. között Nyíregyházán a Gondozási Központ 6-os számú Nyugdíjas klubjában vezettem a kultúrcsoportot. Nyíregyházáról Nyírbogdányba költöztünk, egy kertes házba, már az unokák kedvéért, ahol megalapítottam a Pro-Né-Gyes Irodalomkedvelők Baráti Körét, sajnos betegségek miatt három év múlva feloszlott, még két évig csináltuk a feleségemmel. A Nyírségi Látássérültek Egyesületének Kultúrcsoportjában versmondást tanítok.
   Közel másfél éve vagyunk tagja a Magyererőnek, ami nagyon boldoggá tesz bennünket, igazán jól érezzük magunkat, nagyon szeretünk köztetek lenni. Tavalyi évben jelent meg kötetem Gyöngyösi Zsuzsa szerkesztésében, az addig írt munkáimból, akinek ezúton is hálás köszönetet mondok.

Nyírbogdány, 2017. március 19.