Szeretettel ajánlom Eternitynek

Megjelent a gólya nálunk,
Pici lánykát, csodát várunk.
Kéményre szállt, leejtette,
Lyukon szépen, leengedte.

Nagyot huppant, bent sötétben,
Szűkösen fért, alig éppen.
Anyácskája, testvérei,
Nagyon várták, dédelgetik.
Cseperedik, esik, bukik,
Nem számít, ha kicsit ugrik.
Vidám élet bent a házban,
Szorgoskodnak, szinte lázban.
Asztal alatt, gyereksereg,
Kergetik a kis kedvencet.
Aranyhaja szálldos, repked,
Beszéde meg, olyan kedves.
Ide-oda szalad, futkos,
Ruhácskája kicsit fodros.
Aprót, picit, tipeg, lépdel,
Sárga homok, miben térdel.
Kedves, szöszke, igen pici,
Azt mondják rá nagyon csini.
Hófehér kis ruhájában,
Bátran jött az iskolába.
Sötét szemei kacagnak,
Csínytevései maradnak.
Eljött végre a buliba,
Nem ment időben haza.
Fiúk versengenek érte,
Parketten csábosan élne.
Rátalált már a szerelem,
Nem tudja mi a félelem.
Szeretete határtalan,
Mikor szíve nagyot dobban.
Szerelmese lesi, várja,
Mikor vihetné el bálba.
Anyukája kicsit morcos,
Csemetéje igen harcos.
Elszállnak az évek hamar,
Viharosan jön zivatar.
Felhők gyűlnek lányka felett,
Közben ő már cseperedett.
Villámok is körülötte,
Még sem fél, csak néz fölötte.
Jöhet, orkán, azt sem bánja,
Bátran szalad, átugrálja.
Sebes szárnyakon sietve,
Lányka sok mindent szeretne.
Álmaiban messzire száll,
Felhők hátán, ő odébbáll.
Bárányfelhőn hemperegne,
Ettől lenne biz jó kedve.
Csodás élet várna ott rá,
Talán soha meg nem unná…

2014.03.12. B.Sz.É.