Most, hogy egymásra találtunk, érintős
vágyak kapcsolnak fogható jelenbe.
Íves combod leomló oszlopán
őrködik szemem -- csodát figyelve
részegít a pillanat. Ünnepelt tested
bátran szorítom ölem kapcsába, 
s a vinnyogó rőzsék lángjánál érzem,
bimbód csúcsán átüt szíved dobbanása.

Bíborban köszönt ránk a dombra-lépő hajnal,
nap-festette bőrödön siklik gyenge fénye.
Ujjunk hegyén a percek száguldása
készít jelt az újabb, legszebb érintésre.
Pillanatok töredékét éljük az idő szekerén,
érzéseink ontják az ajándékok sorát,
hajnali, harmatos csókkal köszönve 
egymásra talált életünk legszebb zálogát.