Csontváryra

A bűntudat az égre csap,
s tövében, mint hajdan-volt nagyok
az esős éji lepel alatt
egy más világba átillanok.

Kifordított köpönyegben
kifordított lelkiismeret -
a másra-vágyás könyörtelen
démona forró pusztákra kerget.

De én nem félek: riadót
fújtak harci zajokból hívón,
lerovom a hadisarcot:
szétosztom a földön a kínom.

Üzenek majd a habokkal,
hozza a hajnal a hírem,
megjövök új tavaszokkal,
s égre hajítom a szívem.

1980-as évek Cs.T.