Néhány régi irat selejtezése kapcsán, de éppen Zoéka legutóbbi írásához illik e történet... Valamikor régen volt az interneten egy irodalmi honlap, a VIRTUS. Sok százan jártak fel oda, hiszen akkor még nem volt több tucat effajta internetes oldal. Kii saját nevén, ki NICK-néven írágatott. 
  A Vírtust nem éppen nemzeti érzelmű egyének működtették, és a másként gondolkodókat igyekeztek kiútálni a honlapról. 10 pontokkal jutalmazgatták egymást , és a felső százas élmezőnybe nem igazán lehetett bejutni...
   Ám közéjük tévedt egy fiú, ZOLI, aki okos volt, művelt, intelligens. Szeretett olvasni, sorban mindent és mindenkit. Elkezdett írni ő is. Írásai hol könnyeket csaltak az emberek szemébe, hol hatalmas jókedvet okoztak, és értett hozzá, hogy megszerettesse magát.
   Az irodalom területén külön műfajt teremtett, amit sem addig, sem azóta nem tudott senki utána csinálni! A honlap íróinak neveiből és írásaik címéből különböző történeteket fabrikált. Elérte ezzel, hogy szinte rajongással vették körül az írók. Sokan emlékeznek még a régi írók közül Rá.
   Egy ilyen történetet találtam a régi lementett írások között. Elmentettem, mert ezeknek az írásoknak volt köszönhető, hogy létrejött a Magyarerő! Nem csak az írást, de a hozzászólásokat is lementettem, mert azokból látszik nem csak az író tehetsége, hanem a népszerűsége is! Fogadjátok szeretettel! (Vastag betűvel a versek címei, vagy az írók nevei vannak kiemelve, mégis egy egész tröténetet alkotnak!)

…Utazás Vírtus országba…1. rész.

   A közelmúltban hallottam egy réges-régen elfeledett, különleges országról. Gondoltam, ellátogatok tanulmányútra oda, hogy személyesen is meggyőződjek arról, valóban igazak-e mindazok a hírek, melyek napvilágot láttak.

   A „ Déli Szél” nevezetű légitársaság gépén egész hamar megérkeztem „VIRTUS országba”, ahol éppen Parlamenti választásokat tartottak. A szenátorokat, minisztereket, miniszterelnököt, mi több még a kormányfőt is – önként és dalolva – a szegény, Isten adta nép választotta. Nem gyártottak ajánló cédulákat, mondván, annak ára kell majd a családok megsegítésére. Szavazólapokat sem készítettek. Valaki az első papírboltban vásárolt egy jókora köteg jegyzet-tömböt, melyet szétosztottak a szavazóhelyiségekben, aztán a választópolgárok megérkezve, letéptek egy-egy lapot belőle, majd  titkolózás nélkül ráírták, kiket is szeretnének látni a különböző pozíciókban. A szavazó helyiségekben mindössze két ember tartózkodott, egyrészt azért, hogy segítsen a betegeknek, mozgáskorlátozottaknak, vagy tájékozódni kívánóknak, másrészt, mert egyedül végig ülni a napot, igen unalmas dolog.
   E választás kezdeményezője egy „MAMÓKA és barátai” elnevezésű társadalmi szervezet volt. Megérkezésemkor anyai, testvéri szeretettel fogadtak. Megkínáltak kedves mosollyal, jóllakattak dicséretekkel, ittam szavaikat...Egyszóval, csodálatos ellátásban volt részem.
   Az ország legkellemesebb parkjában, „Egy magányos fa” alatt FITO ICÁVAL üldögélve élveztem a szívek melegét, melyet „Reménysugár” küldött felém a „Tavasz illatával”.  Közben hallgattam egy eddig ismeretlen madár, a FLORIDLI csodálatos énekét. Hihetetlenül szép dalokat komponált, valamennyi műve lágy zene volt szivemnek, lelkemnek. Énekelt az „Ezüst páncélról”, a „Kristály híd”-ról. Eldalolta, milyen is végig menni „A csillagok útján”.

   Néhány perccel később megérkezett ZAPHIER. Kezét nyújtva nekem azt mondta:

-  „Te az én barátom, én a tied”.  Ez „Az én vallomásom”. - Szemem szinte könnybe lábadt kedvességétől.

Kisvártatva nemecsek ernő ült mellénk a padra, aki ajándékba átadott nekem „Néhány szösszenet”-et, melynek igen csak megörültem! Valahonnan ismerem!- futott át a gondolat rajtam. Ahá! Meg van! Gyermekkoromban Molnár Ferenctől hallottam róla. Épp olyan kedves, szerény ember, mint  amilyen annak idején volt! – állapítottam meg.
-  „Az én rendszerváltásom”  „Az nem úgy volt” mint más országokban lenni szokott– kezdett mesélni magáról. Utazásaim közben  „Az anyós ülésen” igen sokat tanultam, mert „A tanulásból sosem elég!”  „Miért?” – kérdezed! Tudod, én „Nem adom fel!” Hidd el, ez nem „Tanmese neked!”  Mindig is „Vágytam egy szép új világ”-ra, nem arra, ami nálatok van! Az egy „Össznemzeti tébolyda!” -  Boldogan figyeltem ismeretlen új barátom minden sorára. Lenyűgözött  szerénysége.
- Tiszta vizet a pohárba! – szólalt meg közben a másik padon ülő BUNKÓFEJEÖ CSOBÁNC, aki észrevette, mennyire kiszáradt a torkom az egész bensőmet átjáró melegségtől. Milyen csodálatos emberek élnek itt! – gondoltam magamban.
- Látom, „Megtalálta a zsák a foltját, mint Gyurcsány Fleto Kókát!” – viccelődött, látva mily áhitattal figyelem nemecsek ernő gyönyörű szavait. Közben egyre többen gyűltek körém.
    MAMÓKA, „A pedagógus”,  mindannyiunk örömére a „Megújulás”-ról beszélt. „Csapongó gondolatai”-t figyelve  ALLIE NEETH szavai jutottak eszembe:  „Ha van akiért élj” , „Ne hagyd halni a csodát”! „Az élet ismeretlen szépségei” olyanok, mint a „Reggeli nevetés”!   Számunkra ilyen „Az új világ” , amit megálmodtunk! .
- „A magyarok viselkedése” igen furcsa – vette át a szót TONIO. - Mesélj nekünk erről! – Kissé szégyenkezve hajtottam le fejemet. Én politikusokról jót és szépet nem tudok mesélni! Talán a régmult időkben akadna egy-kettő, de manapság…
- Akkor mesélj másokról! Biztosan vannak „Példaképek” nálatok is! – szólalt meg csöndesen ATIR ALLICS. – Nem tudom, „Van-e jogunk „ – faggatni téged, …bár  ez „Kötetlen beszélgetés” .
- Vannak, persze vannak, akikre büszkék lehetünk, mint pl Petőfi , József Attila, Arany János, Radnóti Miklós, vagy Bartók Béla, Kodály Zoltán…
   SEBIPAPA közben egy „Kis virág-ot nyújtott át nekem.  – A feleségem küldte! – Majd elővette fényképezőgépét. – „Egy kis mosolyt kérek!” – és már kattant is a gép.
-  Nálatok minden olyan érthetetlen! Nem tudni, „Kinek mi a célja” – kapcsolódott a beszélgetésre AMNÉZIA MÁRIA. Az angyalát – „Fohász”-kodtam magamban ! Ha ez a nő még egyszer rám néz a gyönyörű kék szemeivel, akkor nekem annyi! „Egy éjszaka a tébolydában!” … vagy esetleg több… Eszembe juttatta a „Szeretet erejét”.
- „A kiscica”! Élveznéd, ha az öledben dorombolna! – vigyorgott elkapva tekintetemet SZABADI T, akit személyesen ismertem ezen országból. Várj csak, visszakapod! – mulattam magamban, bár nem voltak ismeretlenek előttem barátom viccelődései.
   Hihetetlenül jól éreztem magam. Ez tényleg egy csodálatos ország! Az idő éjszakába nyúlt, mégsem vettük észre. Megérkezett MORCI és AIRAMUL is. MORCI szívből jövő „Könyörgés”-sel és „Egy ördögi tánc”-cal próbált kiengesztelni, amiért csak éjszaka tudott jönni, majd valamennyiőnk örömére gyönyörű „Tüzijáték’-kal kedveskedett.
- Azért egy „Reggeli  párbeszéd”-et nem hagyok ki!- nevetett huncutul felém.
   AIRAMUL csöndben megsúgta, hogy a „Tengerparton” ülve gyönyörű képeket festett nekem, hogy Virtus országban járva gyönyörködhessek bennük. Ráadásnak pedig kaptam Tőle egy csokor „Havasi gyopár”-t.
   Eltelt a nap. Csöndben elgondolkozva indultam vissza szállodai szobámba. Maradok még egy kicsit ebben az országban – gondoltam. Itt olyan jó minden. Csodálatos emberekkel találkoztam… azt hiszem, még mesélek, persze csak akkor, ha akarjátok…  annyi minden és  mindenki kimaradt még  a mesémből… Például az, hogyan lettem MAMÓKA javaslatára e meseország kományzója…

HOZZÁSZÓLÁSOK:

Floridli - Köszönöm, hogy bevettél az írásodba, és köszönöm, hogy írsz! Jó olvasni! :-)
Atir Allics - Köszönöm és gratula!
Mamóka - Persze jókedvem is lett, de nem ezért sírtam. Ennyi figyelmességben már ezer éve nem volt részem.Ez váltotta ki belőlem, hogy igen elérzékenyültem.  De Dícsérő szavakat, értékeléseket mindenkitől, kizárólag az írásaidért kaptad. Joggal.!!! Én csak felismertem, hogy alkotó ember vagy.
agnes - Tetszik a meséd nagyon, és fájlalom, hogy nem találkoztál velem,..vagy csak elfelejtettél...:))
Quasimodo - Ha ezeket mind elolvastad, le a kalappal előtted. :-))))
Bunkófejeő Csobánc - Kedves Zoltán! Végtelenül megtisztelsz,hogy irodalmi értékű művedben megörökitetted szerény személyemet. Bár a támadás ezt megelőzően és jelenleg is folyamatosan folyik ellenem-mint az objektiv tájékoztatás és véleménynyilvánitás letéteményese ellen.Nem adom fel.Gratulálok a többi irodalmi művedhez is. Kiválónak tartom azokat. Remélem eljön még a mi időnk/országunk megszabadul a sisera hadtól/ és szebb jövő elő nézünk.  Üdvözlettel.
nemecsek ernő - vigyorgok, vagyis nem haragszom.miért is tenném.köszönöm.
SF - Ez nagyon kedves volt tőled.
nemecsek ernő - köszönöm, hogy bevettél a mesédbe.érdemtelenül. (nem tudom, ott,fenn, mit szólnak hozzá. remélem határesetnek veszik.)
Mamóka - Sírtam és nevettem. Valóban, igazából.Talán tudjátok, sejtitek hogy miért.  KÖSZÖNÖM ZOLTÁN!!!!!
Fitó Ica - Innen a "Magányos fa" alól küldöm soraim, közben élvezem a "Tavasz illatát" ....felragyog a "Reménysugár"..tényleg! Kormányzó? Te?Ha kormányt is alapítasz, kéne jó kis hely! Hej! Vagy azt a miniszterelnök? Nemtom....ezért biztosan jó leszek valahova.
Szabadi Tibor J. - Zoltán, Zoltán... 'oszt folytathatod a sort, hogy mindazon "személyiség" bekerüljön mesikédbe, akiket arra érdemesnek tartasz. Vagy tévedek?  Kedves történet.
azatesz - Én ugyan nem szerepeltem benne ( :)))) ) de úgy érzem, ezért érdemes itt olvasni és írni... Le a kalappal, kormányzó úr!
GraholyZoé - :) Nos, ez nagyon FANTASZTIKUS mese volt. Nagyon ötletes! Tetszett. Várom a folytatást. Kérem a folytatást. :) 2*max...:)
Gvali (Gősi Vali) - Nagyon kedves mese, eredeti ötlettel. Jó volt olvasni, Zoltán.
Maka Csilla - Kedves mese:)
Tomasekné Györgyi - Zoltán nagyon tetszett írásod. Bár nem vagyok régi darab a Virtus-on, azért sok minden átjött belöle. Nagy ötlet.max.
Morci - Jaj drága Zoltán! Hát erről nem volt szó! Itt a kormányzók elandalítják alattvalóikat mesével? Már beszélni sem tudok na, húúúú, meg nagyon, meg annál is jobban! Majd jönnek a többi hívek is, oszt majd kibogoznak, mert hát így nem is tudom, rákötötted a csomót a nyelvemre, annyira nagyon-nagyon teccik!:):):):):):)
Giulietta - Bocs, azt elfelejtettem leírni az imént, hogy már maga az ötlet is több mint 10 pontot ér:-) S akkor is újra leírom, hogy zseniális vagy, ha megharagszol!!!!!!!! Drága Zoltán, most már nincs megállás, híveidnek tartozol, ebből egy nagyon jó felnőtteknek szóló reális mesét írhatsz s kötetté is növelhetnéd.)))))))))
Tonio - Nagy ötlet! kreativitás a köbön.tetszett
airamul - Soha nem tudok betelni írásaiddal.Köszönöm,hogy mesédbe foglaltál.Ha én lennék a fiú, igazából is felmásznék a sziklára, hogy lehozzak Neked is, egy csokor havasi gyopárt.