Korlátra tekert paplanfoszlány,
Kandelláberen lógó lepedődarab,
Ajtón  is ruhád pihen,
Fán egy jelvény és egy kereszt,
Fenn a rácsos ablakodban,
Meggyulladt egy pókhálófonal.

Pincékben is üzenetek,
Eldugott helyiségek tetoválva,
Ablakodban nyíló virág,
Kapaszkodón egy tenyérlenyomat,
Templomokban rózsafüzérek,
Végállomásokon egy-egy mécses.

Írás a szekrényeden,
Felfedezett  eddig rejtett sorok,
Erőszakoskodó újra leleplezése,
Pincsi párjának is mohó ármánykodása,
Hazug szavak, kihasznált jóindulat,
Majd gúnyos féregi mosoly.

Táskák,  lapátok, ásók.
Egy csikk a fémvödörben,
Hideg szellő a megállóban,
Elsuhant hajnali járat,
Kályhák a szeméttelepen,
Feszület a Bazilikában.

A kis dombon csiperkék nyílnak,
eperfák vígan dalolnak,
A diófa is érik már lenn,
Szétszaggatott esti sorok,
A tepsi és nagy tál még üresen áll,
Reccsen az ágy, de subád elázott már.