(Forradalom, háború elől menekülők)
S elindultak kéz a kézben,
Harcok elől, s remény országútján,
Rájuk köszöntek ködös nappalok,
Hitükkel, melyet követtek, mint vezércsillagot.
Elindultak félelemmel és reménnyel,
Isten szeretetével.
Szívükben a bizakodás vert tanyát,
Menekülve, de nem feledve a hazát.
S a hosszú, ködös út, mely előttük állt,
Nem ígért semmit, de nem hallották a háború zaját.
Hitük adta a remény sugarát,
Szebb lesz a jövő, ami rájuk várt.
S mentek a hit, s remény országútján,
Várta őket a segítés és szeretet.
Hazájukból menekülve hullattak sűrű könnyeket,
Bízva a békében, s a jövőben, fogták kezüket.
S a fény felderengett a köd mögül,
Ígért nekik nyugalmat, szebb életet,
Gyermekeiknek örömet, könnyek helyett,
S szívükben nem feledve a hazaszeretetet.
Mosonmagyaróvár, 2022. október 27.
