"Itt születtem én ezen a tájon, "     
jászok földjén most karom kitárom,
ölelem szívemmel volt otthonom,
emlék koppan sétáló botomon..

A nagy gödör maradt meg mellette,
áradáskor vizet mind elnyelte,
mikor Zagyva kilépett medréből,
védett minket az árvízveszélytől.

Az őszi szél halk fuvallatára
levele hull az út menti fáknak,
az áldott napsugár meleg fénye,
mint egykor otthonom melegsége.

Érzelmi biztonság és szeretet
ölelt körbe gyerekként engemet,
természettel élhettem szabadon,
jót, rosszat meg kellett tapasztalnom.

Mindez meghatározta életem,
a mai sétámnak épp vége lett,
tanulságul elmondhatom ma már,
szeretlek édes otthonom, hazám!

2022. október 8.
Idézet: Petőfi Sándor : Szülőföldemen