Kemény a föld, nehéz a lapát,
próbáljuk meg inkább a kapát,
sok a gyökér, de ásni kell,
izzad a hát, feszül a mell.

Két méter mély, de messze van,
itt vagyok már talpig sárosan,
erre senki, még egy árny sem jár,
készen kell lenni, Pali bácsi vár.

Jó ember volt, jó helye legyen,
bár jobb szeretne biztos a hegyen,
ott, ahol életét eddig leélte,
a halál is odament, mert ott elérte.

Ássunk hát, legyen kész estére,
előtte iszom még erre az emlékre,
nyugodjon békében, ebben, amit ások,
hozok majd virágot, mikor erre járok.