Míg égnek a vágyak és lüktet a szív,
az ész remél és tetemre hív.
Még vívódsz magadban,
tán lesz erőd kitörölni a múltat,
ha a jövő jön, s utat mutat.

Hull a könny és reszket a lélek,
az élettől még mit remélek.
Már csak csend kellene,
béke és nyugalom,
megfáradt testemnek biztos oltalom.

Vajon megkapom?
A szívem még dobog,
ereimben a vér még csorog,
a vágy dalol, szívemig hatol.

Nincs idő, az évek gyorsan szállnak,
részese vagyok egy rohanó világnak.
Mondd, kedvesem, jössz-e velem?
Fogod-e majd a reszkető kezem?

Mellettem leszel-e, ha hívnak,
s el kell majd mennem?
Jó lenne, ha akkor is itt lennél velem.