Szárnyaszegett turul madár
Hova akartál repülni?
Nem tudsz már te a nemzetbe
Újra lelket adni!
Sorsod elől nem tudsz menekülni
Átokkal fogant életed sora
Mint a magyarok élete mostoha!
Útban volt-e a szárnyad
Egy senki ember fiának?
Hogy ily csúnyán veled elbántak
Letörték,vagy tolvajoknak
Hoztad kegyetlen üzenetét?
Mind egy ki volt az
Rútul meggyaláztak!
Jelkép voltál csak a hazának!
Nincs már szárnyad sem,
Neked a nemzet turulmadarának!
Mondja meg valaki, miért vagy útban?
Miért magyarázzák múltunk a rosszban?
Mert mi voltunk Európa közepén ?
Mindig minket áldoztak a hadak mezején !
Bűnösnek kiáltották mindig a nemzetet!
A magyar szolgálta mindig a keresztet !

Pedig jó ember a magyar!
Csak nem tűri jármát
Rá licitált ármányoknak hadát
Átokkal van sújtva!
Egymásra ne találjon
Ne fogjon össze bajban
Magyar, magyar ellen kiabáljon!
Mikor veszitek észre magatokat?
Nem segít az semmit,
Ha bántjátok a turul madarat!
Ellenség nevet csak rajtatok
Nézzétek megint marakodnak a magyarok!
Békével kellene élni egymással!
Nem juttok előre a marakodással!
Szívetekben a gyűlölet vert tanyát
Ha bántsátok ismét a haza madarát!
Szállj madár, turul madár!
Messze idegenbe új hazát keresni
Nemzetünk madara voltál, de nem érdemli!
Míg egymás szívét ekként keseríti!

2O13.O6.22.Mosonmagyaróvár