Langyosra hűltek a gondolatok, túl forró a nyár,
most a papír, meg a toll hiába vár.
Próbálom összeszedni, de patakká folyik,
mint kötött pulóver a szó, betűkre kopik.
Kergetem, nem hagyom, míg össze nem állnak,
talán csak könnyed játékra vágynak,
amint visszaszállnak, rakosgatom, formálgatom,
örülök, hogy leírhatom, sokáig olvasgatom.
De addig, míg nyílni várom bimbós szóvirágomat,
dúdolgatok magamban, írogatok badarságokat.