borgőzös szőlőtőkék között
némán haldoklik a napsugár
elfonnyadt szőlőszemek mögött
a szőlőmolyok pihennek már

bódulatban épp útra keltek
a melegre vágyó madarak
akik mégis itthonra leltek
dideregve velünk maradnak

borgőzös szőlőtőkék között
víg kacagás száll az ég felé
és a puttony, a teletömött
üresen tátong estefelé

száll az ének, érezd a ritmust
ne száradjon ki torkod s a szád
s míg hordóba csorog édes must
te addig nyakald a pálinkát

estére már elfárad a nép
a jókedv is lassan alászáll
letarolt szőlőtőkék, csúf kép
de még dalol a részeg "vokál" 

2025. november 2.