/Kiskundorozsma/
Emlékeimben még visszajárok,
A gangokon paprika füzéreket látok,
S illata száll az őszben,
Ételt fűszerez minden üstben.
A teraszok felkötözött piros láncai
Ragyognak az őszi napfényben,
Mint, ha a nap tüzes lángja
Költözött volna a paprikába.
Piros kalárist szorgos kezek fonták,
Föld termette piros aranyát,
Az őszi napsugár táncos kedve
A paprika kalárist pirosra érlelte.
Én most is látom szorgos kezek láncát,
Ízlelem a piros arany zamatát,
Gondolataimban visszatérek,
Megcsillannak előttem rőt emlékképek.
S dicsérem a szorgos kezeket,
Melyek a paprikát kalárisba fűztek.
Dicsérem a megfáradt embert,
Ki korán kelt, s dolgozott, míg a nap lement.
Az őszi bágyadt napsugár ismét táncol,
Szellő járja át a fürtöket.
Érik Szeged és környéke piros aranya,
Áldalak és nem feledem neved soha.
Mosonmagyaróvár. 2015. szeptember 12.
