Minden évben ezen a napon
Gyermekkori emlékeimet kutatom.
Mikor új kenyér gőzölög az asztalon,
Hála imámat érte mondom.
Istenem, köszönöm teneked,
Hogy asztalunkra adtál új kenyeret.
Emlékeim körülvesznek,
Asztalomnál ők is ülnek.
Fehér kenyeret édesanyám dagasztotta,
Körbeállta család apraja, nagyja.
Homlokát a munka verítéke simogatta,
Kenyérdagasztás nehéz munka.
S jöttek az évek, mi is beálltunk,
Fehér cipót mi is csináltunk.
Keresztet vetettünk a kenyérre,
Úgy, ahogy Édesanyánk tanított erre.
Gondolatban keresztet vetek
A nemzet új kenyerére.
Mielőtt a nagy kenyér
Meg lesz szegve,
Istennek így megköszönve,
Jut új kenyér a nemzet ünnepére.
A nemzet apraja, nagyja gondolatban körülülje,
S hálaimát elmondja érte.
Mosonmagyaróvár, 2012. augusztus 20.
TM