Ma gyönyörű szépségű szeptember végi
őszi napunk volt,
már délelőtt a nap szirázó fénye
a színesre fesfett faleveleken
landolt!
A szines falevelekkel egy enyhe
őszi szellő vidám kacagással
játszadozott,
miközben felborzolta avart mely
a fák tövébe már rég lehulott!
Huncut szellő gyorsan tovább szállt,
s az avarból egy kis sündisznó
álmosan kikandikált!
Aludni készült őkelme már,
de a szellő játéka felzavarta,
s elűzte álmát és most ebben
a szép időben sétálni próbált!
A téren a padok megteltek
emberekkel,
melyek az őszi napsütésnek örültek
élvezettel.
A gesztenyesoron pár kisgyermek
a lehulló vadgesztenyét szedegeti,
melyből majd a sok kis kéz csodákat
fog alkotni!
A gyermekek kacagásától hangos
a jàtszótér,
az idősek boĺdogan nézik és eszükbe jut
ifjúságuk ami nem is volt olyan rég!
Naofürdőzik a táj, a zöldülő őszi vetés,
sajnos az idén esőből volt igencsak kevés!
Lassan minden gyümölcs a télre van eltéve,
a szőlő leszüretelve, készül az új bor belőle,
kerül majd biztosan az asztalunkra
és jókedvünk lesz majd tőle.
Már csak pár nap és jönnek az emberes hónapok,
reméljük lesznek még csodaszép nappalok.

2026.09.29.