Elmondom most mindenkinek,
mi történt ma énvelem,
mikor morcos bürokraták
felbosszantottak engem.

Szociális segélyt kérni
hivatalba hatoltam be,
de bürokrata barátunkkal
így kerültem kelepcébe.

Mondtam néki, kutyámnak kell,
szegény szenved már magában,
de a hölgy lám, hajthatatlan,
s zacskót morzsolt zavarában.

Kutya nem kap segélyt, kérem,
nincsen nálunk törvény erre,
s mérgesen megmagyaráztam,
nem szorulok diliszerre.

Kutyám fekete, füle foltos,
munkanélküli munkakutya,
lomha, lusta és bozontos,
merev, akár egy fakutya.

Magyarul nem beszél, nem ért,
és a szex szüntelen hajtja, 
molesztálásért megintették,
de ez őt már nem zavarja.

Van sok kölyke itt is, ott is
szerte, széjjel a faluban,
de adót ő nem fizet soha,
s mindenkit molesztál sorban. 

Parkba piszkít, szégyentelen,
kaját koldul, kapja, marja,
és halvány lila gőze sincs,
vajon ki lehet az apja.

Mindezt szépen felsoroltam,
és vártam végső döntését,
mire a hölgy hümmögött csak
- Hétfőn megkapja a pénzét!

2017. január 30.
(egy vicc alapján)