nem értem bánatod, nem tudom, miért
hajlanak ágaid búsan lefele
mi az, mi úgy fáj, hogy sírsz valamiért
s fáradtan hull le ágaid levele

élvezd a napfényt, élvezd a hűs szellőt
érezd a föld lágy, meleg ölelését
köszöntsd vígan az esőt hozó felhőt
halld a szellő andalító zenéjét

hisz nincsen annál szebb, mint a természet
mikor gyengéden karjaiba emel
átölel a napfény, mint a költészet
s ágaiddal az éggel ölelkezel

felejtsd el, ami bánt, légy büszke, merész
ne félj a holnaptól, nyújtsd ki ágaid
érd el a végtelent, az idő elvész
ha nem teljesíted titkos álmaid

2019. október 13.