Támadnak a nyugati, hideg szelek
Mint a harci riadó fújna
Kéményekben szól a harsona
Mi lesz veled ember fia
Gyermek fázik, mit tegyenek
Nincs meleg kabátja, cipője
Pedig szülei dolgoznak serényen
Kell a pénz lakásra, élelemre
Szegény gyermeket rázza a tél hidege

Bankokat nem érdekli az emberek nyomora
Fizess, vagy lakásod van oda
Fázik, didereg a szegény gyermek
Fújnak, kegyetlenek a nyugati szelek
Mi lesz veletek fázó, éhező gyerekek
Iskola, ha van a közelben, s ha van tüzelője
Tanító is fázik, közben a szép jövőről beszél
Tanulj fiam, ha megnősz, okos legyél

De az emberi szívben van kegyelem
Összefog, hogy segítsen a nélkülöző gyereken
Bankokat csak a kamat érdekli
Nem sajnál, a lakásod kegyetlenül elveszi
Nem hallja a jajszót, nem látja a gyermeket
Ki összehúzza magát iskolába menet

Fúj a hideg szél, hozza a havat
Karácsony is eljön, már itt kopogtat
Adjon, ki tud, cipőt, ruhákat
Szív hasad, ha az ember látja
Gyermek szomorú, könny áztatott orcája
Ő ártatlan, ő szenved e kegyetlen világban
A karácsony is gondot, bánatot hozott rája

Istenem, legalább a gyermeken könyörüljél
Ne támadja vad, nyugati szél
Gyermek hisz, a csodát tőled várja
Eljössz, melegséget, szeretetet hozol otthonába
Neki is lesz karácsonyfája fényes
Imára kulcsolja kezét, s reménnyel szívében téged éltet.

Mosonmagyaróvár, 2013.november 25.