Mikor még a téglajárdák fagyökértől púpozódtak,
az akkori járókelők nem emiatt zúgolódtak,
fő utcán mély árkokban a hullott levelet égettük,
esténként köcsögökben frissen megfejt tej illatát éreztük.

Nosztalgiák mély árkában sok emlék veszett mindahány,
csillagfények világánál erről mesél a tündérlány,
Mikulásnak puttonyában sok-sok ajándék várhat ránk,
köztük leggazdagabb, ahol szeretetben lubickolnánk.

Szeretetnek hiányában fásulttá válik a lelkünk,
keressünk hát egy boldog embert, hogy legyen kit ölelnünk,
legnemesebb ajándék, mi boldoggá tehet így minket,
tárjuk ki lelkünket, hogy befogadjuk e drága kincset.