Csöndbe burkolózik a táj,
köd takarja el a Napot,
lassan az ősz elszundikál,
könnye az ablakra fagyott.

Csöndbe burkolózik a táj,
koldusként a szélbe karol,
kifakult a fény a Tiszán,
színét elhagyta valahol.

Csöndbe burkolózik a táj,
télbe fordulnak a napok,
de az égbolt mégis vidám,
havat szórnak a csillagok.