Szombaton volt, vagy vasárnap talán,
őszintén már nem is nagyon tudom,
egy percre kinyílt az égbolt, a határ,
és elcsábított hazug tavaszom.

Csókokat ígért, mintha maradna
a csapodár, a hűtlen szerető,
majd vágyam gyorsan magára hagyva
elillant, elfutott a gyors idő.

Vasárnap volt, de lehet, hogy szombat,
fehérek voltak a bárányfelhők,
úsztak lágyan, vígan lubickoltak,
kicsit maradj még velem, kértem őt.

Miért tűnik a napom sivárnak,
lassan nekem már úgy is oly mindegy,
de lehet, még új tavaszok várnak,
mit az ígéret elém lehintett.

2015. 01. 31.