/ Azok a megszenvedett évek /

Én gyermeki fejjel láttam a beszolgáltatást
Géppisztollyal szembe néző apám bánatát
Míg lesöpörik előtte a padlásról a gabonát
Láttam apámat, ökölbe szorult kézzel állni némán

Én láttam a felszabadult örömkönnyes embert
Ki harcra kész volt, s a vörös csillagot leverte
Ki a Himnuszunkat boldogan énekelte
Hogy eljött a szabadság édes madara érte

Én láttam a tanárom büszke mosolyát
Hogy magához ölelte minden diákját
Hogy a vörös csillagot keresztre cserélte
S nem félt, hogy börtönt kap cserébe! (25év!)

Én láttam az elbukásod, ó szent FORRADALOM! 
Menekülő emberek áradatát utcáinkon
Barátaink távozó, síró zokogását
Életüket mentve,földet megcsókolva hagyták el a hazát

Én láttam a tankok hosszú sorát
Én hallottam rázkódni tőlük iskolánk ablakát
Orosz katonák keresték a Szuezi csatornát
Tankok hada szántotta fel falunk főutcáját

Ó, mily megszenvedett éveket zártam a szívembe!
Mily nehéz volt gyermekként barátaim elvesztése
Mily nehéz volt az élet remény vesztve
S talpra állni megint, mindent elölről kezdve

S a szent hősök emléke most is bennünk, köztünk élnek
Hősei a SZENT FORRADALOM eszméinek
Értük lobban most is a gyertya lángja
Áll dicső emlékezetükre az utókor állított kopjafája.

1956.falum.:Mosonszentpéter- Mosonszentjános-Pusztasomorja hőseire emlékezve.
Ma . : Jánossomorja város

Dáma Lovag Erdős Anna
2O11. 1O. 11. / 55.éves évfordulóra emlékezés /