Muzsikált a tücsök vígan,
dolgozott a hangya,
vígan hordta a morzsákat,
ahogy szólt a nóta.

Sütött a nap, jó meleg volt,
hangya háta fénylett,
késő estig szorgoskodott,
de még így sem végzett.

Egész nyáron vidám zene
biztatta munkára,
tele is lett egykettőre
az összes kamrája. 

Jött a hideg, behúzódott
jó meleg fészekbe,
örült, hogy az eleségét
nyáron összeszedte.

Kopogtattak, jött a tücsök,
meghozta a számlát,
a hangyának fizetni kell
nyári muzsikáját.

Ott állt szegény üres hassal,
mindenét elvitte,
megfogadta, elkerüli
a zenészt jövőre.