Éppenhogy világlott még az új Föld, de már a felszín légkörében érezni lehetett, hogy valami nagyobb változás jön. Teljesen még nem mutatkozott meg, a felszínén mégis furcsa jelenségek voltak az égbolton. Ugyanis a Földdel együtt az Ég is megújult. Mindenhol átrendeződött minden, mintha a régi világok átadták volna helyüket az újnak. 
     A Földnek anyja továbbra is elrejtve tartotta minden aprónak tűnő csodáját. Várt valakire, aki majd segít neki, ha itt az Idő.
     Nem is kellett sokat várnia, megjelent Tünde, de most nem egyedül jött, hanem a barátaival. A tündér és az óriás pedig megfogták a kezét, és hirtelen ott teremtek mindennek a közepén. A többiek meg köréjük, hiszen most minden szívre szükség volt. Egy nagy kört alkottak, és egy hatalmas fénysugár védte őket, a Földnek anyja pedig elővette gyönyörű hangját és énekelni kezdett. Ekkor újra megmozdult talpuk alatt a Föld, de ezúttal már a Föld felszínén is. 
     Ahogy lassan általuk eggyé vált az újjászületett világok szíve, a felszínen tavaszodni kezdett. Hatalmas hegyek indultak feléjük, és ezüst eső hullt mindenhol. 
     Ezután újra odalent voltak, és várták, hogy az a legkör teljesen megtisztuljon. A tündér és az óriás pedig új feladatot kapott, helyüket pedig az új Nap és Hold vette át. 
     Az új feladathoz viszont a barátaikkal kellett menniük, a mindenség túloldalára, ahol már várták őket, ahol egy eddig ismeretlen világ mutatkozott meg nekik.

Vége

TM