Szép magyar hazám
Változatos tája,
Síkság, dombok, hegyek világa,
Van-e még a világnak szebb virága?

Dombok fölé tanúhegyek nyúlnak,
Romvárak tanúi a megélt múltnak,
Lankáikon szőlő sorok futnak,
Termő aranya a jó magyar bornak.

Virágos a mező, tarka a rét,
Erdők sokasodnak, szerte szét.
Zúgó patakok nagy folyókká lesznek,
Tavasz hozza a madár sereget, ősszel elrepülnek.

Mi is tanúi vagyunk a szép rónaságnak,
Leírói a szeretett magyar tájnak,
Vágtató ménes rohanásnak,
Legelő gulyák tarkállásának,
Túzok rikoltásnak, daru búcsúzásnak.

Balaton hullámain csónak ringatásnak,
Boldog dalt daloló, vidám ifjúságnak,
Táncoló jókedv, kurjantásnak,
Reggelig tartó igazi mulatságnak.

Már csak tanúhegyei vagyunk,
Mind ez gondtalan világnak,
Egyre nehezebb napok járnak,
Búsulunk a félelem keltő mának.

Felfordult világ, idegen népek
Hitünket, otthont, hazát nem ismernek,
Pusztító háború elől menekülnek,
Szép hazám téged arcul ütnek.

2015.10.10.Mosonmagyaróvár.