Kell az eső a szomjas földnek
De nem a madár fészkeknek
Nyugati szél tépázza a fákat
Mint egy vad csikó vágtat

Napsütésre, melegre vágyunk
Virág nyíljon, amerre járunk
Természet megmutatja hatalmát
Ő az úr, üli felettünk diadalát

Majd felragyog a nap arany koronája
Felszárad az eső, a pára
Menyasszony ruhába öltözteti a fákat
Méh raj ad rá koronákat

Szeretlek tavasz, te remények virága
Téli fásultságból az embert is felrázva
Szívemet öröm tölti el
Lelkem téged ünnepel

Szeretem szeszélyes évszakod
Hol esőt hozol, hol a nap ragyog
Szeretem a virágok ezerszínű pompáját
Ébredő napodnak arany koronáját

S megbocsájtom, ha jössz dörgő fellegekkel
Fákat hajlító süvítő széllel
Mert a föld érkezésed alig várta
Jöttödre a fákat felcicomázta

Lábad elé virágszőnyeget terített
Megzabolázta a folyó vizeket
Madár kórus neked zengi dalát
Ő is köszönti a tavasz diadalát.

2018.04.05.Mosonmagyaróvár.