Felébredt a napsugár
Száz sugárban szórja aranyát
Tó tükrén aranyhidat küld át
Szívem felengedi jégtakaróját

S az aranyhídon megindulok feléd
Gyenge a járás,még elsüllyedek
Nem is visz már más csak a képzelet
Szeretet,mely feléd vezet

S a tó tükrén táncot jár
A könnyű szellő,s a hableány
Zöldell a parti föveny körül
Hóvirág fehérlik,szívem örül

Mert tudom,te mindig jössz felém
Ha kinyújtom érted a kezem
Tudom,hogy te mindig velem vagy
Édes,kedves testvérem

Mosoly,arcodon megjelenik
Mikor eljössz hozod a fényt
Te küldöd a túlsó partról
A napsugár aranyhídját felém

Mert tudod én a távolból felébredek
Életre van még remény
Tavasz talán felmelegíti szívem
S a tó túlsó partján megjelenik üzenetem
/ Laci öcsém , Báger tó/

2O13.O3.O2.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna