Megöregszel, a világ fiatal marad,
elköltöznek és jönnek az új madarak,
dalokat hoznak neked, vidám éneket,
elgondolkoztatnak, és megbékítenek.

Te megöregszel, de a világ fiatal,
mert szép a szerelem, és még szárnyal a dal,
igaz, hogy nem a tiéd, és már nem neked,
elhalkul, szomorúbb, fáradt az éneked.

Megmarad minden, és mégis megváltozik,

így volt ez régen is, és így lesz ez mindig,
benned is folyton cserélődnek a sejtek,
csak egy marad örök, halhatatlan lelked.

Sokszor elmondod, bezzeg a te idődben,
de a változás robog, bizony időtlen,
rövid az életünk, mégis milyen hosszú,
belefér szeretet, öröm, harag, bosszú.

Játékok, munka és a gyermekkacagás,
A házad most néma, idegen és oly más,
minden megújul, és egyre fiatalabb,
örülj a kevésnek, ami még megmaradt.

2015 nov. 13.