Álmok mezején megáll minden fény
árnyékok semmiről nem vetülnek,
elindulok majd egy ismeretlen világba
ahol a galambok is némán repülnek.

Ó mily érdekes, hogy mind csak hófehér
nyakukon mind fekete gyűrűt viselnek,
de sárga csőrükben ott az olajfának ága,
hogy békét hozzanak minden embernek.

A fény csak egyfolytában kitartóan ragyog
nincs holdfény eltűntek a valaha élt Csillagok,
Te ott állsz mint sziklák vagy hideg kőszobrok,
szemünkből könnyekkel képződtek jégcsapok.

Varga István Barcs. 2017.